Új jelszó kérése
Kategóriák
Kategóriák
Érdekességek tönkölyről

Dr. Kalmár Mendel Gergely munkássága (1.rész)

Dr. Kalmár Mendel Gergely Szegeden munkálkodó kutató és növény genetikus, aki nemesítette a tönkölybúzát és közel harminc év alatt hatalmas sikereket ért el saját kutatási területén. Az ő neve alatt kapható IZIKUM tönkölybúza ásványi anyag tartalma 15-20-szorosa, illetve vitamintartalma még magasabb, 20-25-szöröse a normál búzához képest. Valljuk be, ez azért nem semmi…

Dr. Kalmár Mendel Gergely munkássága (2.rész)

Dr. Kalmár Mendel Gergely hihetetlen nagy eredményeket ért el az utóbbi harminc év kutatásai során és egész életét annak szentelte, hogy egy olyan értékes növényt nemesítsen ki, melyet az emberiség javára lehet fordítani és az egészség megőrzésében nagy szerepet játszhat.

A számtalan módon felhasználható tönkölybúza

Bár a legtöbben csak kenyérféleként ismerik a tönkölybúza felhasználásával készült finomságokat, ettől függetlenül számtalan étel készülhet el általa. Egy magyaros recept segítségével, illetve egy saját élmény elmesélésével szeretnénk megmutatni, hogy mennyi lehetőség is rejlik a tönkölybúza csodás szemeiben.

Egy kis laposkenyér történelem

A laposkenyeret Közép-Svédország területén már Kr.u. 500-ban is készítettek. Ezek a kenyérkék, tulajdonképpen kerek ostyák voltak, melyeknek közepén lyukat hagytak, hogy rudakra felfűzve tárolhassák a tető alatt. A hagyományos laposkenyeret körülbelül 500 éve találták fel

Vásárlóink véleménye
Hírlevél
Fizetési megoldás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Látogató számláló
0
0
1
0
5
8
4
Házhozszállítás

Naptár
2018. Május
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 

Tönköly töri

Tönköly a gabona

A tönköly a búza nemzetség legértékesebb termést adó faja. A tönköly eredetéről ma is többféle nézet ismert. A mértékadó szakirodalom szerint legvalószínűbb az Alpok vidéki eredet, de a Mikóházi Magyar nemesítői törzsanyag sztyeppe típusú.

Tájfajtái alakultak ki, azok terjedtek el. Hazánkban a 11. században jelenhetett meg és termesztették ezer évi, bár a közönséges búza volt mindig is a meghatározó. A 20. század elejére teljesen visszaszorult és a kilencvenes években támadt föl újra. Ebben jelentős szerepe volt a természetszerűbb táplálkozás iránti igény növekedésének. Jelenleg újból nő az érdeklődés utána. Lassan újra gyarapodik az eredeti, magyarok által megőrzött tönköly génanyagú fajták termőterülete.

Termesztése

A tönköly az extenzív viszonyok között maradt fönn évszázadokon át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolt, rossz kultúrállapotú körülmények közti termesztése is sikeres lehet. Sőt!

A közönséges búza és a magyar tönköly termesztési igénye sok tekintetben közös, néhány vonatkozásban azonban jelentős az eltérés.

A tönköly a gyengébb termőhelyeken is szépen díszlik. Jobb homokon, termősziken, erodált lejtőkön olykor a közönséges búzát is felülmúlja termésben, minőségben mindenképpen.

A tönköly alkalmazkodóképessége kiváló, jól viseli a későbbi vetést, akár januári vetésből is teljes termést várhatunk. Kedvező az aszálytűrése, de a vízborítást, a levegőtlenséget is jobban viseli. Kiváló a tápanyag-hasznosító képessége. A pelyvalevelek jól védik a szemet, így akár csávázás nélkül is sikeresen vethető, de a termés is csak erős fertőzés esetén károsodik.

A szára magas, de jól ellenáll a szélnek, csak túl sűrű vetésben dől meg. Ez már csak kitűnő bokrosodása miatt is kerülendő.

A pelyvás vetőmagból optimális vetésidőben 150 kg/ha a szokásos vetőmagszükséglet. Késői vetésidő esetén ez 200 kg is lehet. A búzánál jobban tűri az önmaga utáni vetést, bár ezt csak szükségből ajánlható vállalni.

A tönköly tenyészideje hosszabb a közönséges búzáénál. Sokszor utolsónak marad a tönkölytábla a kalászosok között. Pergésre nem hajlamos, de a kalászorsó teljes éréskor törékeny, és egy erős szél jelentős veszteséget okozhat. 2015-ben mintegy 600 kg/ha pelyvás termés veszteséget tapasztaltunk egy szélvihar után.

A károkozók közül a levélrozsda és a lisztharmat okozhat gondot. Emiatt is kell kerülni az önmaga után vetést. A fuzáriumtól a pelyvalevelek általában megvédik a szemet, de az igénytelen tárolás lehetőséget ad a toxintermelésre.

A betakarítása lényegesen különbözik a búzáétól. A kalászorsóról a kalászkákat választjuk le, kerülve a szemek kicséplését. Ez általában a kukorica betakarításánál alkalmazott beállítási értékekkel elérhető.

Webáruház készítés