Új jelszó kérése
Kategóriák
Kategóriák
Támogatott közhasznú alapítványok, egyesületek
Vásárlóink véleménye
Hírlevél
Fizetési megoldás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Látogató számláló
0
0
1
9
5
7
2
Házhozszállítás

Naptár
2018. November
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 

Tönköly töri

Tönköly a gabona

A tönköly a búza nemzetség legértékesebb termést adó faja. A tönköly eredetéről ma is többféle nézet ismert. A mértékadó szakirodalom szerint legvalószínűbb az Alpok vidéki eredet, de a Mikóházi Magyar nemesítői törzsanyag sztyeppe típusú.

Tájfajtái alakultak ki, azok terjedtek el. Hazánkban a 11. században jelenhetett meg és termesztették ezer évi, bár a közönséges búza volt mindig is a meghatározó. A 20. század elejére teljesen visszaszorult és a kilencvenes években támadt föl újra. Ebben jelentős szerepe volt a természetszerűbb táplálkozás iránti igény növekedésének. Jelenleg újból nő az érdeklődés utána. Lassan újra gyarapodik az eredeti, magyarok által megőrzött tönköly génanyagú fajták termőterülete.

Termesztése

A tönköly az extenzív viszonyok között maradt fönn évszázadokon át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolt, rossz kultúrállapotú körülmények közti termesztése is sikeres lehet. Sőt!

A közönséges búza és a magyar tönköly termesztési igénye sok tekintetben közös, néhány vonatkozásban azonban jelentős az eltérés.

A tönköly a gyengébb termőhelyeken is szépen díszlik. Jobb homokon, termősziken, erodált lejtőkön olykor a közönséges búzát is felülmúlja termésben, minőségben mindenképpen.

A tönköly alkalmazkodóképessége kiváló, jól viseli a későbbi vetést, akár januári vetésből is teljes termést várhatunk. Kedvező az aszálytűrése, de a vízborítást, a levegőtlenséget is jobban viseli. Kiváló a tápanyag-hasznosító képessége. A pelyvalevelek jól védik a szemet, így akár csávázás nélkül is sikeresen vethető, de a termés is csak erős fertőzés esetén károsodik.

A szára magas, de jól ellenáll a szélnek, csak túl sűrű vetésben dől meg. Ez már csak kitűnő bokrosodása miatt is kerülendő.

A pelyvás vetőmagból optimális vetésidőben 150 kg/ha a szokásos vetőmagszükséglet. Késői vetésidő esetén ez 200 kg is lehet. A búzánál jobban tűri az önmaga utáni vetést, bár ezt csak szükségből ajánlható vállalni.

A tönköly tenyészideje hosszabb a közönséges búzáénál. Sokszor utolsónak marad a tönkölytábla a kalászosok között. Pergésre nem hajlamos, de a kalászorsó teljes éréskor törékeny, és egy erős szél jelentős veszteséget okozhat. 2015-ben mintegy 600 kg/ha pelyvás termés veszteséget tapasztaltunk egy szélvihar után.

A károkozók közül a levélrozsda és a lisztharmat okozhat gondot. Emiatt is kell kerülni az önmaga után vetést. A fuzáriumtól a pelyvalevelek általában megvédik a szemet, de az igénytelen tárolás lehetőséget ad a toxintermelésre.

A betakarítása lényegesen különbözik a búzáétól. A kalászorsóról a kalászkákat választjuk le, kerülve a szemek kicséplését. Ez általában a kukorica betakarításánál alkalmazott beállítási értékekkel elérhető.

Webáruház készítés